Megalányok Bartók Eszter és Tóth Gabriella Nők Lapja 2005.03.23 Nem is tudom, melyikükről írjak több jót. Romlatlan, tiszta, érzékeny lányok, akik, lehet, egy kicsit fáradtak már, ahogy készül róluk a húsvéti címlapfotó, mégis számolatlanul osztják a mosolyukat.

Egyértelmű, hogy nem a látszat miatt hajolnak össze, mint két barátnő. Ketten maradtak lányok a show-ban. Egy nagyszájú, lendületes, ugyanakkor érzékeny tizenéves, és egy halk szavú, törékeny egyetemista – a tapolcai Tóth Gabi és a mezőszemerei Bartók Eszter. Útjuk most párhuzamosan fut a Megasztár színpadán. – Gabi, az előbb, a fotózás alatt azt találtad mondani, úgy érzed magad, mint egy sztár. Gabi: Ezt kifejezetten viccnek szántam. Merthogy nem érzem úgy magam. Ami most történik velünk, az persze nem hétköznapi. Ilyenkor viccelődni szoktam. Nehéz feldolgozni a ránk zúduló sok eseményt. – Az órarendben láttam, hogy este jön dr. Piczkó Katalin, a tv2 pszichológusa. Miben tud segíteni? Eszter: Én még nem beszéltem vele, mert nem éreztem még szükségét. Gabi: Nem használnám a „pszichológus” szót. Ő inkább egy nagyon jó barátnő, akiben igazán meg lehet bízni. Jó tanácsokat tud adni azzal kapcsolatban, hogyan kezeljük a Megasztár körüli felhajtást. – Mi volt a leghasznosabb tanácsa? Gabi: Mutatott nekem egy relaxációs gyakorlatot, amelyet sokszor használok. Néhány percre leülök, ellazulok, és olyan a hatása, mintha két órát aludtam volna. Könnyebb így folytatni a munkát. Kattints a képre! – A szombati döntőn Eszter és Bella Levente között döntött a zsűri, Eszter javára. Nem lehettek könnyű percek. Eszter: Sok inger ér addig, amíg ott állok, és ítélkeznek felettem. Nemcsak arra gondolok, hogy mindjárt vége lesz, hanem az összes élmény ott kavarog bennem. És akkor csak nézek, és nagyon furcsán érzem magam. – Megkönnyebbültél, hogy nem te estél ki? Eszter: Nem. Rosszabb bent maradni így. Fájt a szívem. Gabi: Nekem a vége sokkal könnyebb. Leesik egy nagy kő a szívünkről, mert teljesítettük két percben, amire egy hétig keményen készültünk. A műsor után viszont tényleg fájdalom van bennünk. De másnapra ezt mindenki feldolgozza: az illető nem meghalni megy el, látjuk még, velünk lesz a koncerteken és a nyári turnékon. – Téged a mennybe menesztett a zsűri, mégis sírtál. Gabi: Akkor jött ki belőlem az egész heti stressz. – Eszter, te hogy őrzöd meg a nyugalmad? Eszter: Nekem nincs relaxációs módszerem. Inkább újra és újra lejátszom magamban az eseményeket, merthogy nagyon intenzíven élek belül. – Mennyit foglalkoztok a saját esélyeitekkel? Eszter: Semennyit. Nincs rá energiánk. Gabi: Én meg teszek rá magasról. Ha kiesek, hazamegyek, és ugyanúgy fogok élni, mint eddig. – Eljátszotok a gondolattal, hogy nyerhettek? Kattints a képre! Eszter: Ez még eszembe sem jutott. Gabi: Engem sem érdekel! A nyári fizetésemből úgyis simán veszek majd egy autót. Meg egy házat. – Milyen lány ez a Gabi? Eszter: Hihetetlenül mély érzésű ember, aki korához képest nagyon érett. Tisztelem azért, hogy ennyi idősen ilyen jól állja köztünk a sarat. Nagyon megbízható, lehet rá számítani minden helyzetben, és nincsen semmilyen hülye, kislányos allűrje. Csak és kizárólag színpadon van a helye, mert nem egy hétköznapi figura. Neki annyira kell a fény, a színpad, a kamera és hogy figyeljenek rá! Egy kicsit viszont túl érzékeny. – És Esztert hogy jellemeznéd? Gabi: Mindent meg tudunk beszélni, meghallgat, remek tanácsokat ad. Ő is érzékeny típus. A teljes cikk a Nők Lapja március 23-án megjelenő, 12. számában olvasható.